Ha a tenyerünkbe nézünk, mindenkinek van életvonala, fogantatásunktól fogva. Vajon, ezek előre megírt történetek, vagy magunk alakítjuk őket? Leginkább mindkettő. Családunk által kódolva van a genetikánk és habitusunk egy része. Generációról generációra hordozzuk traumáinkat, sebeinket emberiség és családszinten is. Ezek a vonalak a tenyerünkben, akár térképeink is lehetnek. Mint ahogy a családfánkat visszakereshetjük, úgy sebeink, sémáink eredőjét is kideríthetjük szüleink és nagyszüleink és az ő nagyszülőik történeteik és neveltetésük kapcsán. Sokszor önkénytelen, automatikus reflexek ezek, amiket csak gondos utána járással oldhatunk fel. Viszont, mindenképp megéri, mivel minek pakoljunk felesleges terhet gyermekeinkre, ha így is épp elég feladatuk lesz az életben